ABSTRACT

Az alkotmányosság nem szakjogi, hanem jogelméleti kategóriaként alkalmas egy jogrendszer belső önreflexiós szintjének megemelésére, a megalapozatlan döntések és/vagy normák alapjogok felöli korrekciójára. Összhangot teremthet alapjogok és alapjogok, jogszabályok és alapjogok közötti kollízióik eseteiben: ez az alkotmányosság specifikus értelme, amivel a jog relatíve új rétegének a formális legalitás követelményrendszerével összhangban lévő intézményesedése – erga omnes értelmezésekkel – megtörténhet. Egy jogrendszer adott kor, adott társadalmához (és civilizációjához) kötött értékrendjének mi lehet a végső mércéje, helyes jogi értékkritériuma? 

Keywords: alkotmányosság | önreflexió | alapjogok | társadalmi értékrend

IRODALOM

Habermas, Jürgen (2000): A demokratikus társadalom jogelmélete. In: Balogh István – Karácsony András (szerk.): Német társadalomelméletek. Balassi kiadó, Budapest.
Harmathy Attila (2009): Az Európai Unió Alapjogi Chartája és a nemzeti jogalkalmazás. In: Állam- és Jogtudomány. 2009, L/63.
Jeney Petra (2006): A tulajdonhoz való jog az Európai bíróság gyakorlatában. In: Sajó András (szerk.): Alkotmányosság a magánjogban. Complex Kiadó, Budapest.
Kukorelli István (szerk.) (1996): Alkotmánytan. Osiris Kiadó, Budapest.
Lenkovics Barnabás (2017): Emberi jogunk a tulajdonjog! In: Unitas multiplex. Gondolat Kiadó, Budapest.
Lévayné Fazekas Judit (2020): A magánjog kihívásai a XXI. században. In: Jog–Állam–Politika. 2020/különszám.
Paczolay Péter (1995): Alkotmánybíráskodás, Alkotmányértelmezés. Tempus, Budapest.
Peschka Vilmos (1979): A jogszabályok elmélete. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Péteri Zoltán (1989): A jogállamiságról. In: Magyar Tudomány. 1989/9. sz.
Radbuch, Gustav (1981): Jogfilozófia. In: Varga Csaba (szerk.): Jog és Filozófia Antológia. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Szigeti Péter (1991): Cím nélküli írás. In: Fundamentum. 1999/1. sz.

pdf

SALUS VOCALIS. Csegöldi indulás - Győri érkezés.
DOI: 10.59199/ salusvocalis.2023.61