A kötet tartalomjegyzéke:

Előszó

I. FEJEZET | AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETE

1. Polgárok az ókorban
2. Alattvalók és hazafiak a középkorban
3. Állampolgárok az újkorban

II. FEJEZET | AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG FOGALMA NAPJAINKBAN

1. Az állampolgárság mint kapcsolat
   1.1. Az állampolgári hűség
   1.2. Az állampolgár és az állam megfelelő kapcsolata
2. Az állampolgárság mint tagság
3. Az állam szuverenitásának megnyilvánulása az állampolgárok felett
4. Az állampolgársághoz fűződő jogok és kötelezettségek
   4.1. Az állampolgárság státusz vagy jogviszony jellege
   4.2. Az állampolgári jogok és kötelezettségek és az állampolgárság elkülönítése
   4.3. Az állampolgári jogok és kötelezettségek keletkezése
5. Az állampolgárság közjogi vagy magánjogi jellege
6. Az állampolgárság belső jogi és nemzetközi jogi természete
7. Az állampolgárságra használt kifejezések sokfélsége
8. Az állampolgárság belső jogi és nemzetközi jogi fogalma

III. FEJEZET | AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG BELSŐ JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK NEMZETKÖZI JOGI KERETEI

1. Az állampolgárság belső jogi és nemzetközi jogi szabályozásának történeti szétválása
2. Az állampolgárság belső joghatóságba tartozásának és nemzetközi jogi szabályozásának kettőssége
3. Az állampolgárság más államok általi elismerése
   3.1. Az állampolgárság el nem ismerésének kinyilvánítása az állampolgárság szabályozásának nemzetközi kötelezettségbe ütközése esetén
   3.2. Az állampolgárság el nem ismerésének kinyilvánítása az effektivitás elve alapján – avagy mennyiben jelent nemzetközi kötelezettséget az elv biztosítása?
         3.2.1. Az effektivitás elvének hatása az egyének diplomáciai védelmére
            3.2.1.1. Az egy állampolgársággal rendelkező egyének diplomáciai védelme
            3.2.1.2. A kettős vagy többes állampolgárok diplomáciai védelme
         3.2.2. Az effektivitás elvének hatása az állampolgárság megadására

IV. FEJEZET | AZ ÁLLAMUTÓDLÁS ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT ÉRINTŐ HATÁSÁNAK ELMÉLETI ALAPJAI

1. Az államutódlás fogalmi alapvetése
   1.1. Az államutódlás és az államazonosság
   1.2. Az állampolgárság megváltozásánál releváns államutódlási esetek
2. Az államutódlás által érintett személyek köre
   2.1. Kritériumok az utódállam állampolgárságának megszerzéséhez
      2.1.1. Az elődállam állampolgárait érintő kritériumok
         2.1.1.1. Az elődállam állampolgársága önmagában
         2.1.1.2. Az érintett területen tartózkodás
         2.1.1.3. Az érintett területen lévő illetőség
         2.1.1.4. Az érintett területen születés
         2.1.1.5. A szülők kapcsolata a területtel
         2.1.1.6. A területtel fennálló megfelelő kapcsolat
         2.1.1.7. Az egyéb kritériumok
         2.1.1.8. Az elődállam állampolgáraira vonatkozó kritériumok vagylagossága és kombinációja
      2.1.2. Az elődállam állampolgáraihoz köthető egyéneket érintő kritériumok
         2.1.2.1. Az utódállam állampolgárságát megszerző személytől való leszármazás
         2.1.2.2. Az utódállam állampolgárságát megszerző személy házastársa
      2.1.3. A területhez köthető külföldieket és hontalanokat érintő kritériumok
         2.1.3.1. Az érintett területen tartózkodás
         2.1.3.2. Az érintett területen születés
         2.1.3.3. Az egyéb kritériumok
   2.2. Kritériumok az elődállam állampolgárságának elvesztéséhez
      2.2.1. Az elődállam állampolgársága
      2.2.2. Az utódállam állampolgársága megszerzéséhez szükséges kritériumok
      2.2.3. Az egyéb kritériumok
3. Az állampolgárság megváltozásának módjára vonatkozó elméletek
   3.1. Az állampolgárság automatikus változásának elmélete
   3.2. Az egyén akaratának elmélete
      3.2.1. Az optáláshoz való jog
      3.2.2. A plebiscitum
   3.3. Az államok belső jogát előtérbe helyező elmélet
   3.4. Közvetítő elmélet: az állam akaratának elmélete
4. Az állampolgárság megváltozásának időpontja
   4.1. Az állampolgárság elvesztése és megszerzése általában
   4.2. Az optáláshoz való jog hatása az állampolgárság változására
      4.2.1. Az optálás megtörténése
      4.2.2. Az optálás eredménye: a korábbi állampolgárság visszaszerzése vagy megtartása?
      4.2.3. Az utódállam állampolgárságának választása optálással – a kvázi honosítás esete

V. FEJEZET | AZ EGYÉN ÁLLAMPOLGÁRSÁGÁNAK VÉDELME ÁLLAMUTÓDLÁS ESETÉN A TÉTELES NEMZETKÖZI JOGI SZABÁLYOZÁSBAN

1. A nemzetközi emberi jogi dokumentumok releváns rendelkezései
   1.1. Állampolgársághoz való jog és az attól való önkényes megfosztás tilalma
      1.1.1. Univerzális védelmi szint
      1.1.2. Regionális védelmi szint
      1.1.3. Az állampolgársághoz való jog és az önkényes megfosztás tilalmának tartalma
   1.2. A diszkrimináció tilalma állampolgárság tekintetében
      1.2.1. Univerzális védelmi szint
      1.2.2. Regionális védelmi szint
2. Állampolgársági tárgyú nemzetközi szerződések releváns rendelkezései
   2.1. Univerzális nemzetközi szerződések
   2.2. Regionális nemzetközi szerződések
3. Az állampolgárság átfogó nemzetközi jogi szabályozása az államutódlás esetére
   3.1. Az Európa Tanács égisze alatt létrejött Egyezmény az államutódlás esetén bekövetkező hontalanság elkerüléséről
   3.2. A Nemzetközi Jogi Bizottság tervezete a természetes személyek állampolgárságáról államutódlás esetén

VI. FEJEZET | VÁLOGATOTT ESETTANULMÁNYOK

1. Magyar területátadások az első és a második világháborút követően
2. Németország „újraegyesülése"
3. A balti államok függetlenné válása
4. Csehszlovákia szétválása
5. Eritrea elszakadása
6. Jugoszlávia felbomlása
Következtetések

MELLÉKLETEK

IRODALOMJEGYZÉK
NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK JEGYZÉKE
BELSŐ JOGI DOKUMENTUMOK JEGYZÉKE
JOGESETEK JEGYZÉKE

További információ a kötetről itt található.