Közös töprengéseinkkel a születésnapos Fazekas Judit előtt tisztelgünk, aki a győri jogi kar első női dékánjaként aktív részese volt a hivatásrendekkel történő együttműködésnek, a kar professzoraként és vezetőjeként pedig tevékeny alakítója a jogászképzésnek.
Kedves Judit! A Jó Isten éltessen és vigyázzon Rád kedves családod körében!

ABSTRACT

Tanulmányunkban a győri modernkori jogi oktatás megteremtésének apropóján folytattunk dialógust a jogászság és a hivatásrendek mibenlétéről, a jogászképzés történetéről, a jogi oktatás 1995-ös indításának előzményeiről.
Meglátásunk szerint a város és a régió számára mindig sokat jelentett a jogászi tradíció, amely jelen van napjainkban is. Győr egyetemi várossá avatásával (2001) olyan kulturális központ lett, amelynek vonzása adatokkal igazolhatóan nagy. Az írás azzal zárul, hogy a helyi (megyei) jogásztársadalom akkor tölti be funkcióját, ha az egyetemmel az élen kultúrát teremt és példát mutat.

Keywords: jogászság | jogászi hivatásrendek | jogászképzés | jogakadémiák | a győri jogászképzés története | a győri képzési hely regionális vonzása | a győri jogintézmények megtartó ereje | a jogász szakma megbecsültsége | a jogi kultúra

IRODALOM

Bibó István (1986): Válogatott tanulmányok. Első kötet 1935-1944. Magvető Könyvkiadó, Budapest.
Biczó Zalán (2007): A Győri Ítélőtábla története. Győr.
Biczó Zalán (2009): A győri jezsuita jogakadémia alapítása és a Ratio Educationis (1777) hatása. In: Jog–Állam–Politika. 2009/2. sz.
Biczó Zalán (2011): Győri Jogász Almanach. Magánkiadás, Győr.
Biczó Zalán (szerk.) (2008): A győri jogászképzés évszázadai. 3W Stúdió, Győr. 
Bruckner Győző (1996):  A Miskolci Jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949. (szerk.: Dobrossy István – Stipta István). Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár – Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Miskolc.
Egresi Katalin (2020): Az ünnepélyes deklarációk szerepe a jogban, In: Takács, Péter (szerk.) (2020): A jog megjelenítése, épített környezete és szimbólumai : A jogi kultúra látható világa, Gondolat, Budapest.
Homicskó Árpád Olivér – Nánási László – Stipta István – Törő Csaba Attila (2019): 
A Kecskeméti Református Jogakadémia története 1875-1949. Károli Gáspár Református Egyetem ÁJK, Budapest.
DOI: https://doi.org/10.29116/gerundium/2019/2/11.
Jáki Szaniszló (2000): Egy város, egy Jedlik, egy egyetem. Kézirat. Győr.
Kajtár István (2003): A pécsi Állam- és Jogtudományi Kar története 1923-2002. In: Takács Péter (szerk.): A jogászképzés múltja, jelene és jövője. ELTE ÁJK, Budapest.
Kulcsár Kálmán (1985): A jogászság helyzete és szerepe társadalmunk negyvenéves fejlődésében. In: Magyar Jog. 1985/3-4. sz.
Ladányi Andor (2007): Törekvések, kisérletek a jogászképzés reformjára 1890-1944. Gondolat, Budapest.
Márkus Dezső (Szerk.) (1903): Magyar Jogi Lexikon Hat Kötetben. IV. kötet. Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest.
Mezey Barna (2003): Nagyszombattól Budapestig. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara (1667-2002). In: Takács Péter (szerk.): A jogászképzés múltja, jelene és jövője. ELTE ÁJK, Budapest.
Németh Ambrus (1915): A Győri Királyi Jogakadémia története 1867-től 1892-ig. Győr Egyházmegye Könyvsajtója, Győr.
Péter Tamás (szerk.) (2002): Bencés Diákok Győri Egyesületének Körlevele. 2022/2. sz.
Pokol Béla (2003): A jogászság és a jogászképzés bővülése. In: Takács Péter (szerk.): 
A jogászképzés múltja, jelene és jövője. ELTE ÁJK, Budapest.
Szegedi András (szerk.) (2015): A győri jogászképzés húsz éve c. interjúkötetet. Universitas, Győr.
Takács Péter (szerk.) (2003): A jogászképzés múltja, jelene és jövője. ELTE ÁJK, Budapest.
Ujszo.com: Ma húsz éve lett egyetem a Széchenyi István Főiskola: Az ottfelejtett papírlap üzenete, 2021. (Elérhető: https://ujszo.com/gyor/ma-husz-eve-lett-egyetem-a-szechenyi-istvan-foiskola-az-ottfelejtett-papirlap-uzenete. Letöltés ideje: 2022.11.14.).

pdf

SALUS VOCALIS. Csegöldi indulás - Győri érkezés.
DOI: 10.59199/ salusvocalis.2023.35