ABSTRACT

Az igazságügyi orvostan már évszázadokkal ezelőtt is speciális természettudományos ismeretekkel segítette a helyes tényállás megállapítását és így az ítélethozatalt. A törvényszéki szakértők speciális tudása, különleges szakismerete és az alkalmazott módszerei az idők folyamán a saját tudományterületükből váltak önállóvá, és kialakították a felelősség tudományát, a forenzikus medicinát.

A tágan vett igazságszolgáltatás résztvevőitől – így a törvényszéki szakértőktől is – a magas szintű elméleti és gyakorlati tudás, és a részrehajlás nélküli megalapozott szakmai döntés mellett további elvárásként korán megjelent a szakértő pártatlanságának, erkölcsi fedhetetlenségének és politikai függetlenségének követelménye is. Könnyen belátható, hogy a szakértő politikai szerepvállalásának tilalma kiemelt ügyekben döntő jelentőségűvé válhat, hiszen a törvényszéki orvosszakértők közreműködése nélkül sajnos nem lennének feltárhatók olyan emberiség elleni bűncselekmények sem, amelyekben a politika és a politikusok személyes szerepe nyilvánvaló (ruandai mészárlás, délszláv genocídium stb.).

Hasonló történt a katyni vérengzés vagy mészárlás (1942) esetében létrehozott nemzetközi orvosszakértői bizottság esetében is. A bizottság feltárta, hogy az elhunytakat (a mai álláspont szerint közel 22 ezer áldozatot) hogyan végezték ki, a holttesteket mikor hantolták el, a pontos datálással pedig egyértelműen a szovjetek felelőssége körvonalazódott, hiszen az orvosszakértők által megjelölt időszakban a terület szovjet megszállás alatt állt. A tömegsírok vizsgálatában a magyar Orsós Ferenc (1879–1962) orvosszakértő professzor is részt vett. A tényadatok és a szakértői megállapítások helyesek voltak, azonban a történteket csak 1990-ben ismerte el az akkor felbomló Szovjetunió. Ebben az ügyben adott szakértői véleményéért Orsós Ferenc professzort 1945. évben vád alá helyezték,^[1] háborús főbűnösnek nyilvánították,^[2] mivel a „katyni ügyben adott hamis szakvéleménye a népek háború utáni békéjének megnehezítésére alkalmas volt”. A vád valótlansága 1990-ben nyilvánvalóvá vált, a büntetőeljárás azonban csak a 2012. évben szűnt meg. Jelen tanulmány az okokra, a tudomány és a tudós felelősségére keresi a választ.

^[1]  Budapesti Büntető Törvényszék 16936/1949.

^[2]  Magyar Országos Levéltár, Háborús bűnösök listája, 217. sorszám alatt.

Keywords: törvényszéki orvostan | szakértői bizonyítás | katyni mészárlás

IRODALOM

Blasszauer Róbert (1994): Orsós Ferenc - Egy elfelejtett nagy tudós. Hunnia Kiadó Kft., Budapest.
Bondor Vilmos (1995): A Mikó rejtély. Püski, Budapest.
Claudia Weber (2015): Krieg der Täter. Die Massenerschießungen von Katyń. Bundeszentrale für Politische Bildung, Hamburg. (Elérhető: http://magyarutca.org/nyeomszsz/orszavak/pdf/06_engelmayer_a.pdf.).
Engelmayer Ákos (2014): Magyarok és Katyn.
Gazsi József (1995): Akit Mózesként tiszteltek. Feltevések egy politikai krimi hátteréhez, avagy töprengés Raoul Wallenberg balsorsáról (Wallenberg-füzetek II.). Raoul Wallenberg Alapítvány, Budapest.
Joana Zelazko (2019): The Katyn Massacre – The Way to the Truth. In: The Warsaw Institute Review. 2019.07.05. (Elérhető: https://warsawinstitute.org/katyn-massacre-way-truth/).
Kapronczay Károly (1990): A katyni tömegsírok orvosszakértői vizsgálata. In: Orvosi Hetilap. 1990/12. sz.
Kenyeres Ágnes (szerk.): Magyar Életrajzi Lexikon. Második kötet. L-Z. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Leopold Elemér: Az orvosszakértő műhibája. In: Orvosok Lapja. 1945/7. sz.
Mester Attila (2015): Katyn lengyel és magyar visszhangja 1943-1989. Doktori értekezés.
Petényi Géza (1945) Orsós Ferenc Dr. „szakértői” és „tudományos” munkásságáról. In: Orvosok Lapja. 1945/1. sz.
Sótonyi Péter (2009): A magyar törvényszéki-igazságügyi orvostan története. Medicina, Budapest.
Vincze János (2014): Váratlan jogi fordulat az Orsós-perben – 66 év után. In: Jogtörténeti Szemle. 2014/1. sz.
Vizi E. Szilveszter (1994): Az „Orsós-ügy” avagy a tudós felelőssége. In: Magyar Tudomány. 1994/3. sz. 
JOGFORRÁSOK
Budapesti Büntető Törvényszék 16936/1949. ügyirata Dr. Orsós Ferenc vádlott ellen, illetve a Legfőbb Ügyészség 1277/2012. számú ügyirathoz mellékelt levéltári iratcsomag.

pdf

SALUS VOCALIS. Csegöldi indulás - Győri érkezés.
DOI: 10.59199/ salusvocalis.2023.32