Tisztelt Prodékán Asszony, kedves Judit! E tanulmánnyal köszöntelek 65. születésnapod alkalmából, és egyúttal szeretném megköszönni azt
a támogatást és bizalmat, amit dékáni éveid alatt élvezhettem oktatóként, s bizton állíthatom: élvezhettünk mindahányan a Karon. Ezúton kívánok további, családod körében megélt boldog évtizedeket és szakmai aktivitással teli esztendők hosszú sorát! Isten éltessen sokáig!

ABSTRACT

A korábbi eljárási kódexek jogorvoslati rendszerében a fellebbezés, a közigazgatási szervezeten belüli (belső) jogorvoslat volt az általános jelleggel (az eljárási kódex hatálya alá tartozó minden ügyben, kivéve, ha törvény kizárta) igénybe vehető, rendes jogorvoslat a bírósági felülvizsgálattal, a közigazgatási szervezeten kívüli (külső) jogorvoslattal szemben. A nem jogerős és nem végrehajtható döntések (egyedi közhatalmi aktusok) ellen benyújtott fellebbezés, az ún. előrehozott jogvédelem megelőzte a döntés bírósági felülvizsgálatát, a bírói jogvédelmet, illetve a bírósági felülvizsgálatnak feltétele volt a fellebbezési jog kimerítése.

A fellebbezésre vonatkozó általános szabályok – a bírósági felülvizsgálatra^[1] vonatkozó szabályokhoz képest – majdnem 60 évig alig módosultak, 2010 után azonban jelentősebb mértékben változtak a bürokráciacsökkentés okán, a fellebbezés általános jellege gyengült, a törvény kizárta a fellebbezést egyre több hatósági ügytípusban, és bírósági felülvizsgálatot biztosított az elsőfokú hatósági döntés ellen.

Az új eljárási kódex, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) jelentős mértékben átalakította az Alaptörvényben rögzített jogorvoslathoz való jog^[2] érvényesítését biztosító kérelemre induló jogorvoslati eljárások rendszerét. Az Ákr. szabályozási logikája szerint a közigazgatási per általános jellegű (az Ákr. hatálya alá tartozó minden hatósági ügyben igénybe vehető), rendes jogorvoslattá, a fellebbezés kivételes jellegű (törvény kifejezett megengedő rendelkezése alapján), rendkívüli, szűk körben igénybe vehető jogorvoslattá vált. A jogorvoslás átalakult, az előrehozott jogvédelem kivételessé vált, visszaszorult a bírói jogvédelemmel szemben. A bíróság feladata a hatékony jogvédelem biztosítása a hatósági döntéssel megvalósított jogsértéssel szemben.

^[1]  Ld. részletesebben Gyurita, 2022, 175-183.

^[2]  Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) XXVIII. cikk (7) bekezdés.

Keywords:  jogorvoslat | fellebbezés | előrehozott jogvédelem | bírósági felülvizsgálat | közigazgatási per

IRODALOM

F. Rozsnyai Krisztina (2020a): A közigazgatási per (1-3., 5-10. pontok). In: Fazekas Marianna (szerk.): Közigazgatási jog. Általános rész III. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

F. Rozsnyai Krisztina (2020b): Variációk egy témára. A közigazgatási ügyben eljáró bíróságok és hatásköreik. In: Jogtudományi Közlöny. 2020/2. sz.

F. Rozsnyai Krisztina – Hoffman István – Bencsik András (2021): Az általános eljárási szabályok: üres kagylóhéjak? In: Jogtudományi Közlöny. 2021/7-8. sz.

Gyurita E. Rita (2019): A kérelemre induló jogorvoslati eljárás. In: Patyi András (szerk.): A közigazgatási hatósági eljárásjog jogintézményei. Dialóg Campus Kiadó, Budapest.

Gyurita E. Rita (2022): A közigazgatási per a jogorvoslati rendszerben. In: Jog–Állam–Politika. Ünnepi Különszám a 70 éves Kukorelli István tiszteletére. Universitas, Győr.

Kilényi Géza – Mészáros József – Mihály Lajos – Toldi Ferenc – Vágó László (1976): A határozatok megsemmisítése vagy megváltoztatása a fellebbezési eljárás során. In: Fonyó Gyula (szerk.): Az államigazgatási eljárási törvény magyarázata. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Szalai Éva (2013): A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai (1-16. pontok). In: Fazekas Marianna (szerk.): Közigazgatási jog. Általános Rész III. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Szalai Éva (2020): Az Ákr. jogorvoslati rendszerének jellemzői. A fellebbezési eljárás. In: Fazekas Marianna (szerk.): Közigazgatási jog. Általános rész III. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Toldi Ferenc (1959): A határozatok megsemmisítése vagy megváltoztatása a fellebbezési eljárás során. In: Toldi Ferenc – Pákay Barnabás: Az államigazgatási eljárás általános szabályai. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

JOGFORRÁSOK

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.).
1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól (Et.).
1981. évi I. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről (Áe.).
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.).
2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról.
2015. évi CLXXXVI. törvény a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról (Módtv.).
2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról (Ákr.).
2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról (Kp.).

pdf

SALUS VOCALIS. Csegöldi indulás - Győri érkezés.
DOI: 10.59199/ salusvocalis.2023.19