Mottó: „…tudjuk, hogy helyesen szólsz és tanítasz, és nem vagy személyválogató…” Lk20, 21

Prodékán asszony ebben a kötetben minden bizonnyal a műfajhoz képest is sok, szinte hordozhatatlan mennyiségű dicséretet kap. Ebben azért lehetünk biztosak, mert emberi és szakmai minősége, teljesítménye alapján mindezt igazán megérdemli, és az előtte tisztelgők nyilvánvalóan nem is felejtik el kifejezni irányába hálájukat. Ugyan minden esetben – és nem egy ilyen akadt az évek során (bele sem kezdek a felsorolásába, mi úgyis tudjuk) – megköszöntem neki az aktuális jócselekedetét, amelynek segítségével (finom érzékkel rendre a legjobbkor) bátorító lökést adott nekem, mégis élnem illik a lehetőséggel, hogy egy különleges helyzetben bennem ragadt, el nem hangzott mondatot pótoljak. A szituáció helyszíne a győri jogi kar aulája, ahová kisfiammal leértünk az emeletről a nyári melegben, ahol éppen – ebben a feladatkörében szimbolikusan is – távozni készülő Dékán asszonnyal és férjével futottunk össze. Csak mi voltunk az aulában, üres volt már az egész épület, hiszen rég véget ért az utolsó dékáni évértékelője, búcsúja. (Hajóskapitányhoz illően utolsóként hagyta el a fedélzetet.) Csak a kisgyerek iskolai tanulmányairól váltottunk pár szót, és ugyan benne volt a levegőben a pillanat ünnepélyessége, ahhoz illett is volna, didaktikailag ugyancsak szerencsés lett volna (nagyon jó, ha ilyesmit hall egy gyerek), mégsem csúszott ki a számon, amit most végre ünnepélyesen pótolhatok: Mindent, úgy egyben is köszönök, Dékán asszony!
A hála szavai után pedig nem maradhat el a dicséret sem, mégpedig az Ünnepelt olyan tulajdonságára, attitűdjére vonatkozó méltatás, ami remélhetőleg egyedi, korántsem ismétli, hanem kiteljesíti a kötet végeláthatatlan dicséret-cunamiját, mivel ilyesmire ritkábban szoktak felfigyelni az emberek, illetve nem értékelik a legmagasabb szinten ezt a kiemelést érdemlő alapállást, holott a legfontosabbak egyike: kevés emberrel találkoztam, akire ennyire igaz lett volna, hogy „nem személyválogató”. Talán nem mindenki van tisztában azzal, hogy ez egyenesen a tökéletességet idéző, annak szerves részét képező evangéliumi tulajdonság, illetve hogy mennyire jelentős mérce, milyen magas lépcsőfok, hiszen éppen ennek kifejtése zárásaként olvashatjuk a hegyi beszédben, hogy „ti azért legyetek tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes” (Mt5, 48).   Ennek megnyilvánulását fedezhettem fel Dékán asszony számos, pártatlan lépésében, például amikor kezdetben még alig ismert, és pusztán szakmai önéletrajz alapján Hegedűs Gyula ösztöndíjra terjesztett fel hatáskörében, illetve amikor láthattuk, hogy milyen szeretetteljesen gáláns maradt olyanokkal is, akikkel szemben mindez „adott helyzetben általában nem lett volna elvárható”, legalábbis nem feltétlenül az általa nagyvonalúan tanúsított mértékben. 
Szinte halljuk a szerénység szavait Dékán asszony reakciójaként, pedig igenis jó úton halad a tökéletesség felé…

ABSTRACT

A környezetvédelmi és a fogyasztóvédelmi jog védett tárgyát képező emberi egészséget, az ahhoz fűződő emberi jog érvényesülését, mint a fogyasztó kiemelt érdekét számos termék előállítási módja, folyamata, forgalmazása, felhasználása veszélyezteti, hátrányosan érintheti, éppúgy, mint a gazdasági érdekét. Az élelmiszerek esetében, amelyek közvetlenül érintik a fogyasztó egészségi állapotát, alig ismert, a fogyasztóval mégis vállaltatott kockázatot jelentenek pl. bizonyos szermaradványok, termelési technológiák, miközben döntően gazdasági érdekébe – illetve nemzetgazdasági vagy környezetvédelmi érdekbe – ütköznek olyan gyakorlatok, jelenségek, mint pl. a kettős élelmiszerminőség vagy a „zöldre festés”, amelyek kapcsán felmerül a szigorú szabályozási igény.

Keywords: fogyasztóvédelmi jog | környezetjog | ”zöldre festés” | egészséghez való jog

IRODALOM

ASU News: New study shows that commonly used herbicide crosses blood-brain barrier, 2022. (Elérhető: https://news.asu.edu/20220728-new-study-shows-commonly-used-agricultural-herbicide-crosses-bloodbrain-barrier?fbclid=IwAR3WqcTFGf1CrRQgd5bLgngqobQVfpRr5pCuXmIe1BpxAaZKWcE0E7rSwEU. Letöltés ideje: 2022. 10. 21.).

Bándi Gyula (2011): Környezetjog. Szent István Társulat, Budapest.

Caldwell, Lynton K. (1990): International Environmental Policy and Law. Duke University Press, Durham.

Csák Csilla (2021): A fenntartható környezethasználat szabályozási módszertana. In: Agócs Ilona – Csák Csilla – Tahyné Kovács Ágnes (szerk.) et al.: Vox Generationum Futurarum. Ünnepi kötet Bándi Gyula 65. születésnapja alkalmából. XENIA, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, Budapest.

Fazekas Judit (2007): A fogyasztóvédelmi jog. Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest.

Fazekas Judit (2015): A magyar fogyasztóvédelmi szabályozás fejlődése a rendszerváltástól napjainkig. In: Hamar Farkas – Hámori Antal (szerk.): A fogyasztók etikai és jogi védelme. Multidiszciplináris kihívások - sokszínű válaszok. 2015/3. kötet.

Fodor László (1999): Integratív környezetjog. Doktori értekezés, Miskolc.

Fodor László (2000): Integratív környezetjog. Bíbor Kiadó, Miskolc.

Hajnal Zsolt (2018): Fogyasztóvédelem. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest.

Horváth Gergely (2022a): „Zöldülő” agrárjog. A fenntartható agrikultúra és élelmiszerlánc jogának alapvetései. Universitas–Győr, Győr.

Horváth Gergely (2022b): Emberi jogok és államcélok a biofizikai lehetetlenülés útján – Az egészséges környezethez való jog és az egészséges élelmiszerekhez, illetve ivóvízhez való hozzáférés mint az élethez való jog fundamentumai. In: Jog–Állam–Politika. Ünnepi különszám a 70 éves Kukorelli István tiszteletére. Universitas–Győr, Győr.

JNSz: Genetikai módosítás-e a génszerkesztés? A jövő nemzedékek szószólója az elővigyázatosság elvéről. JNSz közlemény, 2018. február 19. (Elérhető: http://www.ajbh.hu/-/genetikai-modositas-e-agenszerkesztes-a-jovo-nemzedekek-szoszoloja-az-elovigyazatossag-elverol?inheritRedirect=true&redirect=%2F. Letöltés ideje: 2022.10.01.).

Kovács Júlia (2017): Az élelemhez való jog társadalmi igénye és alkotmányjogi dogmatikája. Doktori értekezés, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest.

KSH.hu: Zöldgazdaság, 2019. (Elérhető: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/zoldgazdasag/2019/index.html#krnyezetvdelmiipar. Letöltés ideje. 2022.10.01.).

Kurucz Mihály (2020): Élelmiszerbiztonság. In: Alvincz József – Fazekas Sándor – Jójárt László – Kurucz Mihály: Mindent a magyar vidék jövőjéért. Gondolat, Budapest.

Larson, Rhett B. (2017): Water Security. In: Northwestern University Law Review. Vol. 112/2017.

Lindley, J. A. (2020). Shifting the Focus of Food Fraud: Confronting Human Rights Challenge to Deliver Food Security. In: Perth International Law Journal. Vol. 5/2020.

Makris, Susan L. et al. (2009): A retrospective performance assessment of the developmental neurotoxicity study in support of OECD test guideline. In: Environmental Health Perspective. Vol. 117 (1). (Elérhető:  https://ehp.niehs.nih.gov/doi/10.1289/ehp.11447. Letöltés ideje: 2022. 11. 01.).
DOI: https://doi.org/10.1289/ehp.11447.

Marchant, G. E. – Cooper, Z. – Gough-Stone, P. (2022): Bringing Technological Transparency to Tenebrous Markets: The Case for Using Blockchain to Validate Carbon Credit Trading Markets. In: Natural Resources Journal. 62(2).

Mollers, T. M. (2022). European green deal: greenwashing and the forgotten good corporate citizen as an investor. In: Columbia Journal of European Law. 28(2).

Nébih: GMO-szennyezett vetőmagból kelt szójaállomány megsemmisítését rendelte el a Nébih, 2021. (Elérhető: https://portal.nebih.gov.hu/-/gmo-szennyezett-vetomagbol-kelt-szojaallomany-megsemmisiteset-rendelte-el-a-nebih.)

OECD (2015), Public Goods and Externalities: Agri-environmental Policy Measures in Selected OECD Countries, OECD Publishing, Paris, 2015. (Elérhető:  https://www.oecd.org/publications/public-goods-and-externalities-9789264239821-en.htm. Letöltés ideje: 2022.10.12.).

Smith, Michael D. – Wesselbaum, Dennis (2021): Food Insecurity and International Migration Flows. In: International Migration Review. Vol. 56/2021, Issue 2.
DOI: https://doi.org/10.1177/01979183211042820.

Sonika: Seed and Nutritional Security: Shadows of Food Security. International Journal of Law Management & Humanities. Vol. 5/2022.

Szilágyi János Ede (2021): A magyar zöld ombudsmanok tevékenysége a géntechnológiai szabályozás tükrében. In: Agócs – Csák – Tahyné Kovács (szerk.) et al.: Vox Generationum Futurarum.

Tostado, Lisa – Bollmohr, Silke (2022): Pesticide Atlas – Facts and Figures about Toxic Chemicals in Agriculture. 12 Brief Lessons about Pesticides in Agriculture. Heinrich-Böll-Stiftung, Berlin.

Vogel, Dana et al. (2001): HED Risk Assessment. US EPA Arch. No 014507 (2001. március 20.). (Elérhető: https://www3.epa.gov/pesticides/chem_search/hhbp/R013754.pdf. Letöltés ideje: 2022. 11. 01.).

World Health Organization – IARC: Glyphosate. (Elérhető: https://monographs.iarc.who.int/wp-content/uploads/2018/06/mono112-10.pdf. Letöltés ideje: 2022.11.01.).

pdf

SALUS VOCALIS. Csegöldi indulás - Győri érkezés.
DOI: 10.59199/ salusvocalis.2023.24