ABSTRACT

A jogi szakmáról – és általában a jogi szakmáról – az a közfelfogás, hogy ha valaki ügyvéd akar lenni, akkor „jó előadónak” kell lennie, enélkül nem érdemes indulni. Természetesen a fenti sztereotípiának csak minimális alapja van, hiszen egyrészt a jogi szakma sokkal szerte ágazóbb, mint azt egy laikus gondolná, másrészt a jogi szakma is differenciált, az ügyvédek jelentős része dolgozik okiratszerkesztéssel, cégalapítással és egyéb olyan jogi munkákkal, ahol a kommunikáció csak az ügyféllel kapcsolatban fontos. Milyen kommunikációs szempontokról beszélhetünk e tevékenység gyakorlásakor, milyen kommunikációs stratégiákat kell alkalmazni a különböző szereplőkkel való kapcsolattartás során?

Keywords: jogi kommunikáció | ügyvéd

IRODALOM

Agárdi Irma (2004): Kommunikáció. Corvinus Egyetem, Budapest.
Andok Mónika (2006): Kódok a konvencionalitás és a kuturalitás erőterében. Vitaindító előadás, elhangzott a Miskolci Akadémiai Bizottság kommunikációtudományi munkabizottságának ülésén, az EKF Kommunikációs Tanszékén, 2006. december 4-én. (Elérhető: http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/3988/1/177-183_Andok.pdf. Letöltés ideje: 2022.10.14.). 
Griffin, Em (2001): Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat Kiadó, Budapest.
Lázár Judit (2001): A kommunikáció tudománya. Balassi Kiadó Kft., Budapest.
McQuail, Denis (2003): A tömegkommunikáció elmélete. Osiris, Budapest.
Pratkanis, Anthony R. – Aronson, Elliot (1992): A rábeszélőgép. AB OVO Kiadó, Budapest.

pdf

SALUS VOCALIS. Csegöldi indulás - Győri érkezés.
DOI: 10.59199/ salusvocalis.2023.65