A pszichés nyomásgyakorlás, mint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat
Barta Judit
tanszékvezető egyetemi tanár
ME Állam- és Jogtudományi Kar
Először joghallgatóként találkoztam az Ünnepelttel a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, majd doktorhallgatóként, később oktatóként is együtt dolgozhattam Vele a Kereskedelmi Jogi Tanszéken, sőt intézetigazgatóként, hosszabb ideig a felettesem is volt. Az első benyomást követően kialakult tisztelet később őszinte elismeréssé mélyült, ami rendíthetetlenül tartja magát a mai napig. Jelen tanulmány a hazai fogyasztóvédelmi jog első és évtizedek óta töretlenül kiemelkedő képviselőjének a tiszteletére készült, magától értetődően fogyasztóvédelmi témában, ezzel kívánva sok szép örömöt, további sikereket, jó egészséget az Ünnepeltnek születésnapja alkalmából. ABSTRACTA tanulmány öt év távlatában[1] kívánja feldolgozni azon, nagyobb visszhangot kapott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat, amelyek esetében pszichés nyomásgyakorlás történt.[2] Egyrészről kutatva azt, hogy mely tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok keretében történt meg ez és milyen módon, másrészről vizsgálva azt, hogy az egyre jobban teret nyerő elektronikus kereskedelemnek [3] és vele együtt a digitalizációnak milyen szerepe van mindebben. Az ügyeket csoportosítva, kronológiai rendben ismertetem. Keywords: tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat | pszichés nyomásgyakorlás | fekete lista 7. pont | agresszív kereskedelmi gyakorlat | különösen kiszolgáltatott fogyasztó | digitalizáció IRODALOMBencze Mátyás (2018): A viselkedéstudományok eredményeinek hasznosíthatósága a hazai fogyasztóvédelmi jog területén. In: Szikora Veronika – Árva Zsuzsanna (szerk.): A fogyasztók védelmének új irányai és kihívásai a XXI. században. Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Debrecen. (Elérhető: https://dea.lib.unideb.hu/server/api/core/bitstreams/c67db56b-cc3b-4ac3-a073-8c68d9fcbb0c/content. Letöltés ideje: 2022. 10. 11.). JOGFORRÁSOKA fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVIII. törvény. LÁBJEGYZET[1] A tanulmány nem tér ki a 2022 októberében, a Cup Revolution Szolgáltató Kft.-vel szemben indított versenyhatósági vizsgálatra, mert az még nem zárult le (VJ/34/2022. számú ügy). A kft. partnerein keresztül számos hazai fesztivál, koncerthelyszín, vendéglátóhely és sportrendezvény műanyagpohár-visszaváltó (ún. repohár) rendszerét biztosítja. A Cup Revolution gyakorlata szerint a fogyasztók csak repohárban vásárolhatnak italt, a visszaszolgáltatásukkor azonban nem pénzt, hanem (lényegében mindenhol kizárólag repohárra váltható) tokent kapnak. A gyanú szerint a vállalkozás kereskedelmi módszere – figyelemmel annak helyére, időzítésére és jellegére – pszichés nyomásgyakorlással torzíthatja a fogyasztók döntését, valamint a velük szembeni hatalmi helyzet kihasználásával korlátozhatja döntésszabadságukat. Ld. a vonatkozó GVH sajtóközleményt. [2] Több ügy is szerepel „A GVH Versenytanácsának elvi jelentőségű döntései a Tpvt., a Tpvt. III. fejezete, az Fttv., a Grt., az Éltv., a 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a Gyftv. egyes rendelkezési kapcsán” című anyagban. Ld. GVH.hu: Elvi jelentőségű döntések, 2007. [3] Lásd erről bővebben Strihó, 2020. |
SALUS VOCALIS. Csegöldi indulás - Győri érkezés. |