A jelen tanulmány szerzője az ünnepelttel hét egyáltalán nem szűkös, sokkal inkább intellektuálisan végtelenül gazdag évig állt szoros munkaviszonyban. Professzor Asszony a közszolgálat igazgatási szegmensében irányította az európai uniós folyamatok gondozását, én pedig részese lehettem ebben a körben a szellemi tulajdonjogi harmonizációs munkának. Akkori munkája, mindenen nyomot hagyó tudományos attitűdje példaértékű volt sokunk számára, és iránymutató azóta is. Támogatása nélkül valószínűleg magam sem szereztem volna doktori fokozatot, vagy láttam volna azt, hogy ez a tágan értett közszolgálat hogyan lehet a hivatástudat része, és nem kizárólag a karrierépítés egy útja.

A jelen, tisztelgésnek szánt írás az IJOTEN című jogtudományi enciklopédia egyik első szellemi tulajdonjogi szócikkének alapja is egyben, méghozzá azé, amelynek kapcsán ebben a bizonyos hét esztendőben jelentős és mélyreható változások történtek mind a nemzetközi, mind az európai uniós és ezek nyomán a hazai szabályozásban is. A születésnapi felkérés nagyon jó apropót adott arra, hogy eme, korábban általam sokáig kutatott témakörre összegzőleg is rátekinthessek.

Kedves Judit, Isten éltessen sokáig!

ABSTRACT

A cikk a szerzői jogi szabad felhasználások szabályozásának változásait foglalja rendszerbe. A nemzetközi szabályozásban két nagy korszakot különít el a szabad felhasználások szabályozásának a teljes nemzetközi szabályozásban betöltött fontossága szerint. Az uniós harmonizáció tekintetében három korszakot különít el, amelyeket az új műtípusokhoz való adaptálódás, az átfogó szabályozásra törekvés, illetve a kötelező előírás sajátosságaival lehet elsődlegesen leírni. E korszakok hatásainak bemutatása a harmadik szint, a nemzeti jog szabályozása vizsgálatának tárgya.

Keywords: háromlépcsős teszt | kivétel és korlátozás | szabad felhasználás | DSM-adatbányászat | külső korlátozás | belső korlátozás

IRODALOM

A WTO előtt folyt szerzői jogi ügyek listája. (Elérhető: https://www.wto.org/english/tratop_e/dispu_e/dispu_subjects_index_e.htm?id=I1#selected_subject. Letöltés ideje: 2022.11.21.).

Bodó Balázs – Gyenge Anikó (2007): A könyvtári kölcsönzések után fizetendő jogdíj közgazdasági szempontú elemzése. Szabadlovas Közgazdász Egyesület, Budapest. (Elérhető: www.ingyenebed.hu. Letöltés ideje: 2022.11.21.).

Boytha György – Grad-Gyenge Anikó (2014): A hatályos szerzői és szomszédos jogi sokoldalú szakegyezmények. In: Gyertyánfy Péter (szerk.): Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez. Wolters Kluwer, Budapest.

DS160 United States — Section 110(5) of US Copyright Act. (Elérhető: https://www.wto.org/english/tratop_e/dispu_e/cases_e/ds160_e.htm. Letöltés ideje: 2022.11.21.).

Faludi Gábor (2006): A szerzői jog és iparjogvédelem egyes belső alkotmányos korlátjai. In: Jogtudományi Közlöny. 2006/7-8. sz.

Ficsor Mihály (2002): The Law of Copyright and the Internet. The 1996 WIPO Treaties, their Interpretation and Implementation. Oxford University Press, Oxford.

Geiger, Cristoph – Izyumenko, Elena (2020): The Constitutionalization of Intellectual Property Law in the EU and the Funke Medien, Pelham and Spiegel Online Decisions of the CJEU: Progress, but Still Some Way to Go! In: International Review of Intellectual Property and Competition Law. Vol 51(3)/2020.

Ginsburg, Jane – Ricketson, Samuel (2005): International Copyright and Neighbouring Rights. The Berne Convention and Beyond. Oxford University Press, Oxford.
DOI: https://doi.org/10.1093/oso/9780198801986.003.0004.

Grad-Gyenge Anikó (2012): A védelmiidő-irányelv módosításáról szóló szabályok átültetése a magyar jogba. In: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle. 7. évf. 4. sz.

Grad-Gyenge Anikó (2021): Szerzői jogi útmutató az építészeti gyakorlat számára. MMA-MMKI, Budapest.

Grad-Gyenge Anikó (2014): Szabad felhasználások a látáskárosultak művekhez való jobb hozzáférése érdekében. In: Pogácsás Anett (szerk.): Querendo et creando. Ünnepi kötet Tattay Levente 70. születésnapjára. Szent István Társulat, Budapest.

Gyenge Anikó (2006): A szerzői jogok korlátozásának általános szabályai: a háromlépcsős teszt értelmezése. In: Jogtudományi Közlöny. 2006/5. sz.

Gyenge Anikó (2009): „Érted haragszom, nem ellened” - néhány gondolat a védelmi idő meghosszabbításáról. In: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle. 4. évf. 1. sz.

Gyenge Anikó (2010): Szerzői jogi korlátozások és a szerzői jog emberi jogi háttere. HVG-Orac, Budapest.

Gyenge Anikó (2019): Első oldal. Infokommunikáció és Jog. (Elérhető: https://infojog.hu/portfolio-item/72-szam-2019-junius/. Letöltés ideje: 2022.11.21.).

Hajdú Dóra (2016): A törvény által előírt közös jogkezelés a magyar és a francia szerzői jogban. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanács Médiatudományi Intézete, Budapest.

Hui, Alan – Döhl, Frédéric (2021): Collateral Damage: Reuse in the Arts and the New Role of Quotation Provisions in Countries with Free Use Provisions after the ECJ’s Pelham, Funke Medien and Spiegel Online Judgments. In: International Review of Intellectual Property and Competition Law. Vol 52 (7)/2021.
DOI: https://doi.org/10.1007/s40319-021-01084-4.

Jehoram, Herman Cohen (2005): Restrictions on Copyright and their Abuse. In: European Intellectual Property Review. Vol. 27(10)/2005.

Jütte, Bernd J. – Quintais, João P. (2019): Advocate General Turns down the Music: Sampling Is Not a Fundamental Right under EU Copyright Law. In: European Intellectual Property Review. Vol. 41(10)/2019.

Kaiser, Ansgar – Scheuerer, Stefan (2019): The Impact of Fundamental Rights on European Copyright Law: Opinion on the CJEU Decisions C-516/17 „Spiegel Online” and C-469/17 „Funke Medien”. In: GRUR International. Vol. 68(12)/2019.

Legeza Dénes (2020): A kereskedelmi forgalomban nem elérhető szerzői művek szabályozásának fejlődése – Mária Teréziától a DSM irányelvig. In: Görög Márta – Mezei Péter (szerk.): Innovatív társadalom – innovatív szellemi tulajdonvédelem. Iurisperitus, Szeged.

Mezei Péter (2008): Mitől fair a fair? Szerzői művek felhasználása a fair use-teszt fényében. In: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle. 3. évf., 6. sz.

Mezei Péter (2012): A fájlcsere-dilemma. A perek lassúak – az internet gyors. HVG-Orac, Budapest.

Mezei Péter (2022): Copyright Exhaustion. Cambridge University Press, Cambridge, Egyesült Királyság–Anglia, New York (NY), Amerikai Egyesült Államok.

Munkácsi Péter (2018): Marrakesh miracle avagy Marokkótól Lillafüredig egyenesen? Konferencia-előadás, Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület, 2018. november 23. Lillafüred.

Senftleben, Martin: Grundprobleme des urheberrechtlichen Dreistufentests. In: GRUR Int. Issue 3/2004.

Sganga, Caterina (2019): A Decade of Fair Balance Doctrine, and How to Fix It: Copyright Versus Fundamental Rights Before the CJEU from Promusicae to Funke Medien, Pelham and Spiegel Online. In: European Intellectual Property Review. Vol 41(11)/2019.

Snijders, Thom – van Deursen, Stijn (2019): The Road Not Taken: The CJEU Sheds Light on the Role of Fundamental Rights in the European Copyright Framework. A Case Note on the Pelham, Spiegel Online and Funke Medien decisions. In: International Review of Intellectual Property and Competition Law. Vol 50 (9)/2019.
DOI: https://doi.org/10.1007/s40319-019-00883-0.

Ujhelyi Dávid (2022): A politikai paródia célját szolgáló felhasználások szerzői jogi megítélése. In: In Medias Res. 2022/1. sz. (Elérhető: https://media-tudomany.hu/2022/07/28/a-politikai-parodia-celjat-szolgalo-felhasznalasok-szerzoi-jogi-megitelese/. Letöltés ideje: 2022.11.21.).

Von Lewinski, Ssilke (2008): International copyright law and policy. Oxford University Press, Oxford.

pdf

SALUS VOCALIS. Csegöldi indulás - Győri érkezés.
DOI: 10.59199/ salusvocalis.2023.17