ABSTRACT

A Hamburgi Egyezmény és „szatellit” jogforrásai új alapokra helyezték a tengeri fuvarozó felelősségét, melynek hátránya a szabályozásnak túlságosan teoretikus volta. Szakít a tengeri fuvarozó felelősségének tradicionális szabályozásával, egyetlen absztrakt formulát alkalmaz, ami a locatio és a conductio szakaszára egyaránt irányadó. A gyakorlatban s a konkrét jogvitákban azonban ennek alkalmazása nehézségekkel jár.

Keywords: fuvarozói felelősség | tengeri fuvarjog | Hamburgi Egyezmény | Ptk. | Bécsi Vételi Egyezmény

IRODALOM

Eörsi Gyula (1966): A polgári jogi kártérítési felelősség kézikönyve. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
Földi András – Hamza Gábor (1996): A római jog története és institúciói. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Istvánffy László (1944): A légifuvarozásra vonatkozó nemzetközi és magyar jogszabályok. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
Jobbágyi Gábor – Fazekas Judit (2007): Kötelmi jog. Szent István Társulat, Budapest
Luca G Castellani – Cyril Emery (2018) (Ford.: Kovács Viktória): A CISG Három dimenziója. Külgazdaság Jogi Melléklet. LXII:(1-2.).
DOI: https://doi.org/10.47630/kulg.2018.62.1-2.1.
Sándor Tamás – Vékás Lajos (2005): Nemzetközi adásvétel. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest.
Vörös Imre (2004): A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. Krim Bt., Budapest.
Wellmann György (szerk.) (2014): Az új Ptk. magyarázata. HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., Budapest.

pdf

SALUS VOCALIS. Csegöldi indulás - Győri érkezés.
DOI: 10.59199/ salusvocalis.2023.33