Az Európai Unió védjegyjogi harmonizációjának fő állomásai

Keserű Barna Arnold
tanszékvezető egyetemi docens
SZE Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar

Fazekas Judit munkássága sokrétű, az EU-jogtól kezdve a nemzetközi magánjogon és a fogyasztóvédelmi jogon át a kötelmi jogig számos kérdést kutatott a pályája során. Jelen tanulmánnyal az ünnepelt munkásságának azon állomására reflektálok, amikor szakállamtitkárként az Európai Uniós jogharmonizációért, így többek között a védjegyirányelv átültetéséért felelt. Ezúton kívánok az ünnepeltnek boldog születésnapot!

ABSTRACT

Az Európai Unió védjegyjoga több évtizedes múltra tekint vissza. A jogharmonizáció kezdeti lépései 1959-ig nyúlnak vissza. Az első érdemi eredmény az 1988-ban elfogadott 89/104/EGK irányelv volt, amely első ízben harmonizálta az akkor 12 tagállamból álló Európai Közösségek védjegyjogát. A 2015-ben elfogadott 2015/2436 Európai Parlamenti és Tanácsi irányelv jelentős mértékben fokozta a tagállami jogharmonizációt, és mind anyagi jogi, mind pedig eljárásjogi értelemben is egymáshoz közelíti a tagállami védjegyrendszereket. 

Keywords: Európai Unió | védjegyjog | jogharmonizáció | védjegyirányelv


IRODALOM

Fazekas Judit – Jókúti András (2007): A 10 éves védjegytörvény és a jogharmonizáció. In: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle. 2007/5. sz.

Gonda Imre (2004): A közösségi és a tagállami védjegyjog kapcsolata az Európai Unióban. In: Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle. 2004/2. sz., oldalszám nélkül. (Elérhető: https://www.sztnh.gov.hu/hu/kiadv/ipsz/200404/01-gonda.html. Letöltés ideje: 2022.10.31.).

Introvigne, Massimo (1998): Implementation of the EC Trademark Directive in Member States: A Look at the New Laws. In: International Intellectual Property Law & Policy. Vol. 2/1998.

Keserű Barna Arnold – Szalai Péter (2013): Árujegyzék és jogbiztonság, avagy a védjegyek osztályozásának dilemmái. In: Szoboszlai-Kiss Katalin – Deli Gergely (szerk.): Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére. Universitas-Győr Nonprofit Kft., Győr.

Max Planck Institute for Intellectual Property and Competition Law: Study on the Overall Functioning of the European Trade Mark System, 2011. (Elérhető: https://www.ip.mpg.de/fileadmin/IP/pdf2/mpi_final_report_with_synopsis.pdf. Letöltés ideje: 2022.10.31.).

Nooteboom, Erik (2003): The EC Trademark Directive: The View of the European Commission. In: International Intellectual Property Law & Policy. Vol. 5/2003.

Szalai Péter (2017): A védjegy fogalmának változása az Európai Unióban. In: Acta Universitatis Sapientiae: Legal Studies. Vol 6., Issue 2.

Tattay Levente (2012): Az EU jogharmonizáció hatása Magyarországon a szellemi alkotások újraszabályozására (1990-2012). In: Európai Jog. 2012/6. sz.


JOGFORRÁSOK 

A Tanács első irányelve (1988. december 21.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (89/104/EGK).
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2436 irányelve (2015. december 16.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.
Az európai iparjogvédelmi stratégiáról szóló COM/2008/465 számú, 2008. július 16-án kibocsátott Bizottsági Közlemény.
Európai Unió Bírósága által a C/273-00. számú, Sieckmann-ügyben hozott ítélete.
Európai Unió Bíróságának C-307/10. számú IP Translator ügyben hozott ítélete.
Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény 1. C. melléklete, a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól szóló Megállapodás.
Egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló 2018. évi LXVII. törvény.
Egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvény.
A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény.

Fazekas_Judit_kulonszam_2023_borito-1.jpg

pdf

SALUS VOCALIS. Csegöldi indulás - Győri érkezés.
DOI: 10.59199/ salusvocalis.2023.30